Temérdek új jogszabály lép életbe az új alaptörvénnyel egy időben az év első napjától. A dohányzási tilalmak mellett változnak az oktatási és egészségügyi intézmények fenntartói, több jog illeti meg a magyarországi nemzetiségeket, egységes rendszer alakul ki a katasztrófavédelemben, valamint a polgárőri tevékenységet is szigorúbb feltételekhez kötik. Vasárnaptól 27 százalékos áfát fizetünk a vásárolt termékek után, és drágulnak az autópálya díjak. Ezen kívül hazánk hivatalos neve Magyar Köztársaság helyett január elsejétől Magyarország. Összefoglaltuk milyen új jogszabályokat kell betartanunk vasárnaptól.
Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy január elsejétől minden zárt terű helyen tilos rágyújtani, így az éttermekben, munkahelyeken is. Bár a pénteki jogszabályenyhítésnek köszönhetően a játékkaszinókban engedélyezik a dohányzást anélkül, hogy e célból külön teret jelölnének ki, a legtöbb helyen ennek ellenére sem füstölhetünk: a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és megállóikban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint ezek ötméteres környezetében is tiltja a dohányzást a nemdohányzók védelméről szóló törvény.
Továbbra is rá lehet gyújtani viszont szállodák szivarszobáiban, dohánytermék bemutatókon. Zárt dohányzó helység csak büntetés-végrehajtási intézményben illetve pszichiátrián alakítható ki a fogvatartottak számára.
Magánszemélyek esetén 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a tilosban dohányzókra. Ha ez a jogszabály szigorítás, vagy a bírság mértéke nem elegendő elrettentő eszköz, pénztárcánkból jókora összeget vehet ki a füstölgés. Februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a dohánytermékek dobozán megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések is.
Jöhet a helyi adó
Az önkormányzati törvény lehetővé teszi azt is, hogy a települések saját bevételeik növelésére helyi adót vessenek ki. A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás. Bár a jelenlegi, kétszintű önkormányzati rendszer megmarad, a hajléktalanok ellátásának feladata ezután a főváros helyett a kerületekre hárul. Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után.
Az újévtől húsz év után ismét az állam fenntartásába, illetve tulajdonába kerülnek a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők.
Több joga lesz a nemzetiségeknek
Az Új nemzetiségi törvény az eddigieknél több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és megnehezíti a visszaéléseket. A törvény a népszámlálási adatokhoz köti a nemzetiségi választást.
Katasztrófa esetén is egységes a szabályozás
Mától egységes rendszerben működik a magyarországi katasztrófavédelem. A változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A változtatást több, az elmúlt években bekövetkezett tragédia – mint a West Balkánban történtek, vagy a vörösiszap-katasztrófa – indokolta. Hasonló vészhelyzetek esetén a jövőben nem a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, vagy a területi védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormányhivatal vezetője dönt.
A polgárőri tevékenységek szabályozása is változik: azok az egyesületek működhetnek, amelyek tagjai a köztestületté alakuló Országos Polgárőr Szövetségnek (OPSZ), valamint országosan egységes formaruháját viselik.
Átláthatóbb szerzői jogokat ígérnek
Átláthatóbbak lesznek a szerzői jogokra vonatkozó szabályok is. Ezen kívül a mai nappal megszűnt az Alkotmánybíróság (Ab) összes olyan, folyamatban lévő eljárása, amelyben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ezzel együtt alapvetően átalakult az Ab szerepköre: a jövőben bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal kontrollja lesz.
Drágul az autópálya matrica
Emelkednek az autópálya használati díjak is. Megszűnik a (D1-díjkategóriájú) személyautókra érvényes négynapos e-matrica. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint ugyanakkor a pótdíjfizetés határideje 30 napra nő.
A D1 kategóriában az úthasználati jogosultság havi 4.780, az évi 42.980 forint lesz. A hetijegy a nevével ellentétben valójában 10 napos lesz, ára pedig 2.975 forint.
A minisztérium díjrendelete alapján az útdíjak négy díjkategóriában átlagosan 7,5 százalékkal emelkednek. A motorkerékpár után fizetendő heti úthasználati jogosultság 1.470 forintért szerezhető be.
Januártól a díjköteles utak jogosulatlan használata esetén fizetendő pótdíjak mértéke és a fizetési határidő is módosul. Ez utóbbi az eddigi 15 napról 30 napra emelkedik. A személyautóknál a pótdíj 30 napon belül fizetve 14.875, míg azon túl 59.500 forint. A 2011-ben vásárolt éves e-matricák érvényességi ideje 2012. január 31-ig tart.
Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is.
Továbbá nem lehet kikapcsolni az energiaszolgáltatásból egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeket a fűtési szezon ideje alatt a január elsején hatályba lépő törvénymódosítás szerint.
Forrás: merites.hu
