Könnyebb lesz elbocsátani a munkavállalókat, ha a megvalósul a pénteken, a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett munka törvénykönyve módosításának tervezete.
A törvénykönyvbéli módosítások leginkább a kismamákat, és a fiatalokat érintenék. Előbbi esetben a tervezetben foglaltak alapján egyszerűsödik az elbocsátás, utóbbi érintetteknél pedig kevesebb szabadnap jár majd. Bizonyos esetekben csökkennek a fizetések, és gyengülnek a munkahelyi érdekképviseletek is.
Az Új Magyar Alkotmány szembeköpéseAz idén áprilisban kihirdetett Alkotmány XVIII. cikkének második bekezdése szerint Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét. A munka törvénykönyve módosításának tervezete azonban épp olyan jogokat biztosít a munkáltatóknak, mely ezzel a rendelkezéssel szembe megy. Akkor mi az igazság?
Az igazság az, hogy gyakorlatban eddig is így működtek a munkáltatók és munkavállalók közti viszonyok: Ha egy kismama fizetés nélküli szülési szabadságra ment, a főnöke – mivel törvényesen nem tehette meg – csak a szabadságról való visszatérés után bocsátotta el. De más esetekben is meg lehetett találni azt a kiskaput, amivel ki lehet kerülni a törvény szigorát.
Nyeregben a munkáltatók
A foglalkoztatás rugalmasságát segíti a tervezet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint. Dávid Ferenc, a szövetség főtitkára a Távirati Irodának azt mondta, hogy a tervezet a korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra.
.jpg)
Senki sincs biztonságbanEddig a határozott idejű munkaviszonyt nem lehetett rendes felmondással megszüntetni. A tervezetben három megjelölt esetben a határozott munkaidőre alkalmazott munkavállalóknak is felmondhatnak így.
A felmondási tilalom is megszűnik. A jelenleg hatályos törvény alapján ugyanis csak rendkívüli esetben lehet felmondani azoknak, akik táppénzen vannak, várandósak, szülési szabadságon vannak, beteg gyereküket táppénzen ápolják. Velük a védelmi időszak alatt is közölhetik, hogy a védettség lejárta után nincs rájuk szükség, a felmondási idő pedig az időszak leteltét követő első napon kezdődik, a jelenlegi tizenötödik illetve harmincadik nap helyett.
Ha fiatal, tapasztalatlan, ha gyerekes, sok a gond vele…
Már eddig is meglehetősen nehéz volt a munkavállalók helyzete, de ha jövőre hatályba lép a módosítás, az eddigieknél is nagyobb számban lesz túljelentkezés egy-egy állásra. Ha a védelmi időszak alatt bocsátanak el egy kisgyermekes anyát, akkor felmondási idejét gyermeke harmadik születésnapjától tölti. A problémát azonban az veti fel, hogy a munkáltatók gyakran kifogásként hivatkoznak a kicsikkel járó problémákra, betegségre, így nem szívesen alkalmaznak kisgyermekeseket.
„Ön mit gondol?”Vannak, akik szerint be kellene vezetni Magyarországon a védett kor intézményét, mert aki 55 éves elmúlt, és elveszíti a munkáját, annak most alig van esélye újra elhelyezkedni. Mások azt mondják, nincs szükség a védett kor bevezetésére. Ön mit gondol?” – így szólt a Szociális Konzultáció első kérdése. Nem meglepő módon a válaszadók kilencven százaléka szeretné a védett kor bevezetését. A hatályos munka törvénykönyve szerint ez eddig is létezett, ugyanis a nyugdíjkorhatár elérése előtt öt évvel csak különösen indokolt esetben lehet felmondani a munkavállalónak, és az előírtnál több végkielégítés jár neki. Meglepő fordulat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezetében az áll: csak különösen indokolt esetben lehet rendes felmondással elbocsátani ezeket az embereket.
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke elfogadhatatlannak tartja a módosítást. A Népszabadságnak adott interjújában Gaskó azt mondta: a tervezet szerintük néhány helyen alkotmányellenes, és a javasolt intézkedések 95 százaléka rontja a munkavállalók helyzetét.
