A humánerőforrás romló helyzete a háziorvosi ellátórendszer ellehetetlenülését vetíti elő – derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. Az ÁSZ kérdőíves felmérése szerint az orvosok jelentős része többet dolgozik, mint amire az OEP-pel szerződik, illetve amit az Európai Uniós munkaidő direktíva megenged.
A vizsgálat során négyszázhetvenöt önkormányzatot és csaknem hatezer háziorvost ellenőriztek. Kiderült, hogy a támogatások felhasználása a legtöbb esetben nem a finanszírozott tevékenység érdekében történt, ezért tavaly huszonnégy millió forintot vontak vissza az orvosoktól.
A Számvevőszék adatai szerint százhetvenegy a betöltetlen praxisok száma, mely azt jelenti, hogy körülbelül kétszázhúszezer állampolgár él olyan településen, ahol nincs állandó háziorvos. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nyugdíjba vonuló orvosok pótlása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, jellemző az emigráció. A háziorvosi tevékenység 
finanszírozása a tavalyi évben közel hetven milliárd forintba került.
A jelentésből az is kiderül, hogy a háziorvosok magas és folyamatosan növekvő átlagéletkora, tovább rontja az ellátórendszer helyzetét. Egyre több orvos tervez emigrációt, ezt bizonyítja, hogy 2005 óta kétszáznegyven háziorvos kért hatósági bizonyítványt végzettsége külföldi elismertetése céljából.
A 2005 és 2010 közötti vizsgált időszakban az ellátás finanszírozása bár emelkedett, de reálértelemben 8,3 százalékos csökkenés mutatkozott, ami romló tendenciát mutatott. Az ÁSZ megállapításai között szerepel, hogy az alapellátás megerősítésének hangsúlyozása ellenére az ellenőrzött időszakban nem került kidolgozásra a rendszer megújítását szolgáló hosszú és középtávú fejlesztési terv.
A Számvevőszék javaslatot tett Réthelyi Miklós, Nemzeti Erőforrás Miniszternek, a háziorvosi ellátás fejlesztési irányainak meghatározására, valamint a háziorvosi szolgáltatóknak adott támogatások megfelelő és hatékony felhasználásának ellenőrzésére.
