Az adó bevezetésének célja, hogy az ebből származó, éves szinten mintegy húszmilliárd forintot a lakosság egészségügyi állapotának javítását szolgálja, amelyhez hozzá tartozik a gyógyítók bérének rendezése is – adta hírül a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága az Országos Sajtószolgálatnak küldött közleményében.

Örül a népegészségügyi termékadónak a minisztérium. A szeptember elsején bevezetésre kerülő termékadót az országgyűlés 255 igen szavazattal fogadta el júliusban. A minisztérium szerint az adó bevezetésének célja, hogy a magyar lakosságot az egészségesebb életmód felé terelje.

Rosszul járnak a fogyasztók

Rosszul járhatnak a fogyasztók az adó bevezetésével, a gyártók ugyanis rájuk fogják terhelni többletköltségeiket. Ezáltal emelkedni fog az adó hatálya alá eső élelmiszerek és üdítőitalok ára, melyeknek listája nem rövid:

Üdítőitalok: ha azok gyümölcstartalma nem éri el a 25 százalékot, hozzáadott cukortartalma pedig meghaladja az 8g cukor/100 ml mennyiséget

Energiaitalok: olyan üdítőitalok, amelyek hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10mg koffein/100 ml mennyiséget

Előrecsomagolt cukrozott készítmények: ha cukortartalmuk meghaladja a 25 g cukor/100 g, csokoládék esetében a 40g cukor/100 g mennyiséget

Sós rágcsálnivalók (snackek): ha a sótartalmuk meghaladja az 1g só/100 g – kenyér és pékáru kivételével

Ételízesítők: ha sótartalmuk meghaladja az 5g/100 g értéket,   kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget.

Minden hatodik gyerek túlsúlyos

A két és tízéves korú magyar gyerekek 16,4 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is jóval elmarad attól, amit az ország társadalmi-gazdasági fejlettsége indokolna. Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem gyermekklinikájának igazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a tapasztalatok szerint a túlsúlyosak aránya az életkor előrehaladtával folyamatosan nő, az iskolások körében már minden ötödik gyerek érintett. Véleménye szerint ez azért veszélyes, mert az elhízás a felnőttkori krónikus betegségek előidézője.  Kutatások szerint egy 2008-ban született fiú 7,4 évvel, míg egy ugyanennyi idős lány 5,1 évvel rövidebb életre számíthat, mint az európai átlag. S amennyiben a jelenlegi népegészségügyi helyzet nem változik, életük 21, illetve 25 százalékát nem egészségesen élik le.

Megint a szegények járnak a legrosszabbul

A hátrányos helyzetű gyermekek járnak majd a legrosszabbul, ugyanis ha drágulnak az efféle élelmiszerek, számukra még elérhetetlenebbé válnak majd a különféle sós és édes finomságok, melyet gazdagabb társaik előszeretettel majszoltak az iskolai szünetekben. Ugyanakkor a tehetős szülők gyermekei a drágulás után is ugyan úgy megveszik majd az egészségtelen üdítőket és chipseket, mint korábban. Így azonban az adó nem éri majd el valódi célját, csupán újabb sarcot jelent a gyártóknak, melyet a fogyasztó fog majd érzékelni.