A légszennyezés és a klímapolitika terén tett intézkedések hatását vizsgálta az Állami Számvevőszék. Csütörtökön tartott sajtótájékoztatójukon Warvasovszky Tihamér, a Számvevőszék alelnöke elmondta: a légszennyező gázok kibocsátásának nyomon követése, illetve nyilvántartása nemzetközi jelentéstételi kötelezettséggel is jártak.
Az alelnök hozzátette: A Kiotói Egyezményhez való csatlakozás további zöldforrások beszerzését is lehetővé tették Magyarország számára, ezért vizsgálták a kormányok és önkormányzatok 2004 és 2010 között tett intézkedéseit, illetve forrásfelhasználásait. A vizsgálat kitért arra is, hogy mennyire szolgálták a források a célok megvalósítását.
Alacsonyabb, de még így is magas
Papp Sándor, számvevő főtanácsos részletes prezentációban mutatta be a vizsgált adatokat. Előadása során kitért arra, hogy a szállópor mennyisége a vizsgált időszakban országos szinten csökkent, de a tavalyi adat még mindig rosszabb, mint a 2000-ben mért. Warvasovszky Tihamér alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy bár csökkent hazánkban a káros anyagok kibocsátása, a levegő minősége a nagyobb városokban romlott.
Tisztább levegőt Európának
A Tisztább levegőt Európának 2010-ig fontos határérték előírásokat tartalmazott – mondta előadásában Papp Sándor, számvevő főtanácsos. Kiemelte, hogy az előírások tovább szigorodnak majd, ami újabb fejfájást okozhat a minisztériumnak. Mivel a mérési eszközök korszerűsítésre szorulnának, pénz azonban alig-alig akad erre a célra, bizonyára újabb eljárásokra számíthat hazánk az EU részéről. Az unió egyébként jövő évre nyolc százalékos csökkentést ír elő a tagállamoknak, Magyarország ebből 6 százalékot vállalt.
Nem lehet összevetni az eredményeket
Papp Sándor beszédében kitért arra is, hogy nem lehet összevetni a célkitűzések hatását, mert a nemzeti környezetvédelmi programok öt évre, a fejlesztési tervek - melyek döntően uniós forrásokra támaszkodnak - pedig hét évre szólnak, így mások kezdődnek és végződnek. Hiányosságként értékelte, hogy a regionális operatív programoknak szinte mindegyikében van valamilyen közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési cél, ennek ellenérre indikátort nem határoznak meg.
Büntetésre számíthat az ország
Sajtóértesülések szerint az Európai Unió korábban már eljárást indított az ország ellen, mivel a szállópor koncentráció többször is meghaladta a 10 százalékos egészségügyi határértéket. Akkor azt mondták: Ha még egyszer átlépi a koncentráció a határértéket, súlyos büntetésre számíthatunk. A General Public kérdésére Papp Sándor azt válaszolta, kétségtelen, hogy az unió bizottsága nem adta meg a halasztást három zóna esetében, ahol a határértéket oly mértékben túllépték, amely már nem tűrt halasztást. Az eljárás jelenleg is tart – tette hozzá.
A kérdésben egyébként a június óta hatályos ÁSZ jogszabály miatt a miniszternek harminc napon belül meg kell kezdenie egy intézkedési terv kidolgozását.
